Válás után hogy lehet helyre állítani a békét az új családban?

2013. Sep. 20.
Elvált anyuka tette fel a következő kérdést: 3 éve váltak el, most hét éves a kislánya, a váláskor sokat sírt, érzékenyebbé vált, az otthoni viselkedés azóta is problémás. A hölgy az új párjával egy éve ismerkedett meg, már született közös kisbabájuk. A nevelőapa nehezen tudja elfogadni a kislányt, hirtelen haragú, sok a konfliktus. Az édesanya nem tud igazságot tenni közöttük, már megfordult a fejében a szakítás, csakhogy az a kisbabáért való harccal járna. Kérdése, hogy hogyan lehetne békét teremteni, és kideríteni, hogy kinek adjon igazat?

Kedves Levélíró! Megértem, hogy békét szeretne teremteni, de egy ilyen helyzetben nehéz döntőbírónak lenni, nagy terhet jelentene, ha el akarná dönteni, hogy ki van a másik ellen. Valószínűleg most mindegyikük nehéz helyzetben van, és nem előre eltervezett módon vannak ellenérzéseik, de az is kérdés, hogy mindkettejükben megvan-e a változtatni akarás? A felnőtt-gyerek helyzetben mindig a felnőtt felelősségét szoktuk említeni. A "problémás, szófogadatlan" gyerek nem önmagában problémás és szófogadatlan, hanem az adott családi környezetben valamiért nem érzi jól magát, ezért ennek az okát kellene kezelni, nem csak magát a kialakult viselkedést rendszabályozni. A gyerekek viselkedését pozitív irányba változtatni türelemmel, szeretettel, elfogadással és törődéssel lehet, másként csak ideiglenes eredményt tapasztalunk, vagy a legtöbb esetben dacot és elfordulást. Érdemes lenne külön-külön, négyszemközt leülni beszélni a lányával, és az új párjával is. Érdekes lehet, hogy felmerült, hogy borítaná a kapcsolatot, vajon ennek lenne más oka is, vagy csak a kislány ellenállása? A leveléből kitűnik, hogy úgy látja, a párja nem megfelelően áll a gyermekhez, hirtelen természetű, és "nem erőlteti meg magát". A gyerekek pontosan érzik, hogy mennyire szeretik őket, fontosak-e. Biztos, hogy ebben a helyzetben is érzi ezt a kislánya, tisztában van a párjától felé érkező érzésekkel. Érdekes kérdés az is, hogy a párja vajon miért várja, hogy Ön igazságot tegyen közte és a kislánya között? A lánya azt érezheti, hogy végre megnyugodott a válás után, és most egy (sőt már két) "betolakodó"-nak érzékelt személy került az életükbe, és félhet, hogy elszakítják Önt tőle. Érdemes lenne elmondani a lányának, hogy Önnek fontos, nagyon szereti, és mindig itt lesz neki, senki nem veheti el tőle, az, hogy van Önnek párja, nem helyettesítheti őt. Ez után pedig kérés formájában érdemes lenne megfogalmazni, hogy Ön tudja, hogy nehéz neki, de Önnek fontos a párja, és Ön akkor lenne nyugodt és boldog, ha jól kijönnének, viszont ehhez mindkettejükre szükség van. A gyerekek nagyon jól értik és értékelik az őszinte kommunikációt. A párjával is érdemes lenne négyszemközt beszélni, neki is elmondani, hogy fontos Önnek, viszont a kislánya is az, és kérni, hogy legyen vele türelmesebb, szeretetteljesebb, odafigyelőbb. A kislány biztosan látja és érzi, hogy most sok figyelem irányul a kisbabára, könnyen lehet, hogy elhanyagolva érzi magát, féltékeny, és ezért is dacos. Fontos lenne minőségi időt tölteni vele, tehát ha kevés idő is jut, azt tényleg teljesen rá figyelve, csak vele töltsük, úgynevezett anya-lánya időket, amikor sem a párja, sem a kisbaba nincs ott. Ajánlom figyelmébe a Létezik-e édes mostoha? c. cikkemet. A legjobbakat kívánom, és hiszem, hogy helyreállítható a béke, megmaradhat a családi egység!

írta: Csizmadia Dóra

 Vissza az írásokhoz

Legutóbbi írások
Kulcsszavak
Csizmadia Dóra Dalma pszichológus

Csizmadia Dóra Dalma

diplomás pszichológus
+36.20.394.2020
info@csizmadiadora.hu







Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Nem fogadom el
Rendben
Beállításait mentettük