Televíziós műsorok hatása a fiatalokra

2013. Apr. 27.
Kérdések és válaszok

Ön szerint milyen hatással lehetnek egy fejlődésben levő fiatalra egyes műsortípusok (valóságshowk, sorozatok), illetve a híradó; a manapság sugárzott hírtípusok "fogyasztása"?
Egyértelműen káros hatással vannak, főként, ha nincs egy otthonról kapott, szilárd értékrend. Ha a fiatal sok olyan műsort néz, amelyben sok negatívum, félelmetes, agresszív tett, és éretlen viselkedési mód látható, ha a látottak szűrés és átgondolás nélkül épülnek be a gondolkodásba, a személyiségbe, az rendkívül káros lehet.

Ezzel szemben, vagy akár ezt alátámasztva milyen műsorokat ajánl? Mit tanácsol egy fiatalnak a televíziózási szokásaival kapcsolatban, mit tanácsolna a médiának?
Megválogatott, és mértéktartó TV-nézés az ajánlott. Ne menjen a TV folyamatosan a háttérben! Az ismeretterjesztő műsorok, a megválogatott filmek pozitív hatással bírnak. Természetesen a szórakoztatás sem elhanyagolható szempont, de a szellemi épülés sem árt. Legalább a negatív hatásokat kerüljük, vagy mérsékeljük!
 
Hogyan befolyásolhatja az emberek látásmódját, világképét a televízió, egy-egy jó, vagy rossz hír?
Bár önmagában egy-egy hír általában nem személyiségformáló erejű, mégis a híradókban a „szörnyű világ” képét mutatják, a számtalan negatív, ijesztő, aggasztó hír hallatán az ember arra gondol, hogy legalább nem vele történt. Erősítik a hírek azt a belső képet a világról, miszerint élni félelmetes, és kiszámíthatatlan veszélyekkel járhat. Az agresszió agressziót szül, ha ezt nagy mértékben látjuk, sőt érzéketlenséget is eredményezhet hosszabb idő után. A valóságshowk-ban, sorozatokban látható nem hatékony megküzdési technikák, éretlen kommunikációs és stresszkezelési minták nem segítik azt, hogy a fiatal hatékonyan valósítsa meg a céljait, kontrollálni tudja az indulatait, és erőszakmentesen, asszertíven kommunikáljon. A sok TV-nézés következtében romlik a teljesítményt, csökken a mozgásigényt, károsul a családi kommunikáció, mert a TV előtt ülve nem figyelünk egymásra, nem nevezhető együtt töltött, minőségi időnek.


 
Mit tapasztalt munkája során a 18-25 éves korosztállyal kapcsolatban ebben a témában, hogyan hat a személyiségfejlődésükre a televízió?
A munkám során azt tapasztaltam, hogy a családoknál mértéktelenül és válogatás nélkül, gyakran folyamatosan megy a háttérben a TV, amely erre a korosztályra is károsan hat, fiatalabb korban pedig még veszélyesebb a személyiségfejlődésre gyakorolt tartósan káros hatása miatt.

Milyen szerepe van abban a szülőnek, a szülői nevelésnek, hogy a fiatal a későbbiek folyamán milyen típusú műsort választ? Mire lehet, és mire kellene rászoktatni a gyereket?
Kulcsfontosságú, hogy a diákok milyen mintát látnak otthon, és mit kapnak a szüleiktől, a nevelés értékeket közvetít-e, szeretetben nőnek-e fel, úgy, hogy elegendő törődést, odafigyelést kapnak, elsajátítanak-e konfliktuskezelési, stresszkezelési módokat, jellemzi-e őket önkontroll és érzelmi stabilitás. Ha elhanyagoló, vagy erőszakos légkörből érkeznek a diákok, akkor fogékonyabbak lesznek a káros műsorokra is, nem alakul ki egy minőségi szűrő, amely abban segít, hogy megválasszák a műsorokat, illetve a már kialakult stabil világ- és énképükbe ne épülhessen be minden, amit látnak és hallanak. Ha felgyülemlik a feszültség, amelyet nem tudnak levezetni, akkor az könnyen agresszióba, illetve önmaguk ellen irányuló agresszióba csaphat át.
A fentieken kívül a példamutatás is rendkívül fontos a szülő részéről, ezáltal a fiatalok is képesek lesznek megválogatni a megfelelő műsorokat. A lényeg, hogy ne akármit és akármennyit nézzünk, tudatos választás és időkeret övezze a televíziózást, nem lehet naponta több órát a TV előtt tölteni, ha egészségesek akarunk maradni testileg és lelkileg is. A nevetésre, gondolkodásra késztető műsorok, filmek mellett érdemes a minimálisra, akár nullára csökkenteni a negatív hírekkel, agresszióval teli műsorokat.



Mennyire van hatással az egyetemi, főiskolai környezet a tanulók szokásaira? Mennyire veszik át a televíziós szokásokat egymástól?
A szociális háló természetesen meghatározó szereppel bír, nem csak negatív irányba, ezért ha valaki más időtöltést, programot javasol, mint a televízió, az egy nagyobb csoportot is képes pozitívan befolyásolni.

A kérdéseket köszönöm Gál Orsolyának, A Debreceni Református Hittudományi Egyetem végzős hallgatójának!

írta: Csizmadia Dóra

 Vissza az írásokhoz

Legutóbbi írások
Kulcsszavak
Csizmadia Dóra Dalma pszichológus

Csizmadia Dóra Dalma

diplomás pszichológus
+36.20.394.2020
info@csizmadiadora.hu







Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Nem fogadom el
Rendben
Beállításait mentettük