Agressziókezelés

2013. Jun. 20.
A frusztráció, harag, tehetetlenség érzése agressziót válthat ki. Ha úgy érezzük, hogy akadályoznak a célunk elérésében, illetve nem tudjuk érvényre juttatni az akaratunkat, lehetséges, hogy agresszióval reagálunk.

Ha agresszívvá válunk, akkor nehezebben tudjuk elérni a célunkat, mert a másik megretten és védekezésbe, vagy viszonttámadásba lendül, valódi együttműködés nem tud megvalósulni. Agresszív fellépéssel a kapcsolatot nem tudjuk óvni, pusztán a saját igényeink, ösztönkésztetéseink hatására cselekszünk.

Gyakran egy adott helyzetben nem gondolkodunk, hanem elborítanak az érzelmek. Nem vagyunk robotok, nem lehet mindig tökéletesen mérlegelni és hideg fejjel dönteni, erre nem vagyunk képesek. Az azonban elvárható, hogy az esetek nagy többségében legalábbis egy pillanatnyi mérlegelést megejtsünk, ezzel lehetővé téve azt, hogy mérlegre tegyük a kapcsolat fontosságát, és ha értékesnek találjuk ezt a kapcsolatot, akkor nem léphetünk fel agresszív módon, azt kezelni kell. Megtehetjük, hogy kilépünk az adott helyzetből, időt kérünk, kifejezésre juttatjuk, hogy később szeretnénk visszatérni a témára.

Agresszió előtt
Gyakori agresszív fellépés oka lehet kompenzáció, alacsony önbecsülés, szorongás, instabil lelkiállapot.
Befolyásolja, hogy milyen a vérmérsékletünk, a környezeti hatások, érzelmi muníciónk, coping stratégiák, azaz megküzdési technikáink.

Agresszió alatt
Ha csak a saját érdekeinket nézve a feszültségcsökkentést választjuk, nem fektetünk energiát abba, hogy kontrolláljuk magunkat, egyszerűen kiadjuk magunkból a feszültséget a másikra zúduló agresszió útján. Ilyen módon jelezzük a másiknak, hogy szubjektív megélésünk szerint megsértette valamely határunkat.

Agresszió után
Nélkülözhetetlen, hogy beszéljünk az agresszív módon kezelt helyzetről. Megtehetjük, hogy elnézést kérünk. Senki nem lesz ettől kevesebb, sőt, több lesz a másik szemében, ezzel segíti a jó viszony megóvását, azt, hogy ne keletkezzen sérülés egy kapcsolaton.

Sokk és agresszió
Ha hirtelen, váratlan esemény történik, amely megrázó hatásával hatalmas érzelmi hullámot jelent és sokkos állapotba taszít, akkor könnyen elveszíthetjük egy időre a józan ítélőképességünket. Ez függ attól, hogy megelőzően milyen állapotban voltunk, történt-e már velünk hasonló eset. Ilyenkor nem tudunk higgadtan, nyugodtan, átgondoltan reagálni, mert kiszolgáltatottá válunk a minket elárasztó érzelmeknek, leblokkolunk.

Ha fontos a kapcsolat
Ha meg akarjuk őrizni a jó viszonyt, akkor nem lehet agresszívan fellépni. Bár a támadás hozhat pillanatnyi megnyugvást, de a kapcsolatra olyan romboló hatást gyakorolna, amely után rendkívül nehéz újraépíteni azt.
Az agresszió helyett a másik út az asszertivitás, az önérvényesítés, mert a legtöbb ember számára a sikeres konfliktuskezelés az, amely során a célt is elérjük, és a kapcsolatot is megóvjuk. Ilyenkor a másikat tiszteletben tartva szeretnénk érvényre juttatni a saját igazunkat.

Ha nem fontos a jó viszony
Agresszióval behódolást ugyan sok esetben el lehet érni, de ez gyakran nem a minőségi megoldást jelenti, és később visszaüt.

Ha létezik megoldás
Ha bár nehezen is, de találhatunk megoldást az adott helyzetre, akkor nem érdemes agresszívnak lenni, ne a pusztán feszültséglevezetés legyen a megoldási kísérlet. Ha agresszívek vagyunk, akkor a másik fél elsősorban nem azon fog elgondolkodni, hogy neki mit kellene lépnie a helyzet jobbá tétele érdekében, hanem ránk koncentrálva hibáztatásba kezd, védekezés vagy újabb támadás veszi kezdetét, és az erőszak erőszakot szül.

Ha nincs megoldása a helyzetnek
Ha semmilyen megoldását nem látjuk a helyzetnek, nem tehetünk aktívan érte, valószínűleg rajtunk kívül álló okokból, akkor jöhet a stresszkezelés.

Az agresszor helyében: megelőzés, önmonitorozás, kiértékelés.

A másik fél helyében: higgadtság, határozottság, keretek felállítása.

Megelőzés
Tudatosan készüljünk a nehéz helyzetekre, amelyek kibillenthetnek az egyensúlyunkból! Igyekezzünk először is létrehozni és fenntartani egy stabil mentális egyensúlyt, fejlesszük az önismeretünket, és a személyiségünket! Tanuljunk stresszkezelést, konfliktuskezelést, például tréningeken, csoportban, vagy egyéni konzultáció útján, személyre szabottan! Megtanulhatjuk, hogy saját magunkat hogyan kezeljük. Ha ezeknek tudatában vagyunk, akkor fel tudunk készülni az olyan váratlan helyzetekre, amelyekre esetleg nem adekvátan reagálnánk.
A cél a hibázás minimálisra csökkentése. Senki nem ígérheti, hogy nem hibázik soha többé, de optimalizálni lehet a szituációk kimenetelét.
A megelőzés során, és később is meghatározó szerepe van a feszültségoldásnak, amelyet érdemes személyre szabottan kidolgozni, például sport, relaxáció, hobby, zene, művészetek, és ne feledjük a megtartó szociális hálót, a családot és barátokat!

Kiértékelés
Az előkészületet követően az utógondozás is fontos, mérlegelni kell az agresszív módon kezelt szituációkat követően azt, hogy jól helyt álltunk-e, teljesíteni tudtuk-e azt, amit magunktól elvárunk. Érzékeljük, ha agresszívan viselkedtünk és megbántottuk a másikat, megpróbáljuk helyrehozni, vagy érzéketlenül folytatjuk napi teendőinket? Ha belátjuk, hogy fejlődnünk kell, akkor fogadjuk a visszajelzést, tanulhatunk a történtekből, legközelebb jobban sikerül majd! Beszéljük meg az érintettekkel, vonjuk le a konzekvenciákat! Tisztázzuk, hogy ha legközelebb ilyen történik, mi lesz az irányadó, mihez tartják magukat a felek? Fontos tudnunk, hogy a kezeletlen helyzetek és viselkedési módok ismétlődhetnek, romolhatnak. Ha nincs belátás, akkor előbb-utóbb a környezetünk szembesít a realitással.

Megbocsájtás
Nem tudhatjuk, hogy ha mi lennénk az agresszor helyzetében, vajon képesek lennénk-e adekvátabb módon reagálni? Lehet, hogy rosszabbul viselnénk a helyzetet. Legyünk óvatosak az ítélkezéssel, de ha sorozatosan agresszivitással találkozunk, akkor azt mindenképpen szükséges visszajelezni.

Az agressziókezelésről szóló interjút és konkrét eset érintettjével folytatott beszélgetést itt megnézheti.

írta: Csizmadia Dóra

 Vissza az írásokhoz

Legutóbbi írások
Kulcsszavak
Csizmadia Dóra Dalma pszichológus

Csizmadia Dóra Dalma

diplomás pszichológus
+36.20.394.2020
info@csizmadiadora.hu







Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Nem fogadom el
Rendben
Beállításait mentettük