Valóságshow

2014. Jan. 11.
A valóságshowk népszerűsége hatalmas. Érdemes megnéznünk a hatásait több oldalról.

A szereplők oldaláról egy rendkívül extrém mesterséges helyzetet biztosít, olyat, amilyenbe a valóságban senki nem kerülne.
Tudjuk, hogy azok a kísérleti személyek, akiket megfosztanak mindenféle ingertől, beleőrülnek, ha nem engedik ki őket viszonylag rövid idő alatt.
A valóságshowban nincs szó teljes ingermegvonásról, viszont a kapcsolatoktól, családtól, otthoni megszokott dolgoktól, külvilág információitól való teljes elszakítottság, a struktúrálatlan időben és kiszolgáltatottságban töltött napok, hetek és hónapok megviselik a szervezetet.
A bezártság mellett az összezártság, szinte menekülési lehetőség nélküli kiélezett konfliktusok, a privát tér hiánya valóban ráébreszti a szereplőket arra, hogy hol vannak a határaik, toleranciájuk és türelmük küszöbe. Sokszor olyan módon kezdenek viselkedni, amin maguk is meglepődnek.

Miért jelentkeznek mégis olyan sokan? A kecsegtető nyeremény, az ismertség délibábja, az új kezdet lehetősége, a kitörési és bizonyítási vágy vezeti általában a jelentkezőket.
A játék után tapasztalhatnak magukon nem várt testi tüneteket, mivel a hosszú ideig tartó elfojtások, kényszerhelyzet háborgó vulkánként késleltetheti a lélek elnyomott vágyait, feszültségeit, az alapvető szükségletek teljesülését, amelyhez a szeretetkapcsolatok, az érzelmi biztonság igénye, és az önmegvalósítás is kapcsolódik.
Pánik, szorongás, depresszió, a tüneteket tekintve légszomj, heves szívdobogás, a bezártságtól való félelem is jelentkezhet.

A nézők oldaláról a kíváncsiság, a kukkolás lehetősége kiemelkedő, valamint az azonosulás, a "nahát én is ilyen vagyok" ráismerésének AHA-élménye.
Az irányítás hatalma, amely során a néző azt érezheti, hogy aktívan befolyásolja a résztvevők sorsát, beleszólhat a játék alakulásába, különösen azoknál a nézőknél dominál, akik nem tudják megélni a kontrollt saját életük lényeges területei fölött.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a TV-műsorok gyakran beszédtémát szolgáltatnak. Ha a néző követi az eseményeket, nem kell azt éreznie, hogy társaságban kimarad valamiből, amikor erről a szórakozási lehetőségről és a fejleményekről esik szó.

A nézők oldaláról is tudnunk kell a veszélyekről, függést okozhat a műsor, amely így más fontos tevékenységek rovására mehet, mint amilyen a mozgás, tanulás, és ha gyermekek, fiatalok úgy nézik, hogy nincs jelen az életükben markáns ellenpólus /pl. a szülők példamutatásával/, akkor azt hihetik, hogy a valóságshowban, bezárt és szélsőségesen felfokozott helyzetben megjelenő viselkedésformák, kommunikációs módok és értékek, illetve azok hiánya a követendő norma, illetve nem szükséges tanulni, szorgalmasnak, és valamiben tehetségesnek lenni, valamit letenni az asztalra ahhoz, hogy elismerést kapjanak, sikeresek legyenek.

írta: Csizmadia Dóra

 Vissza az írásokhoz

Legutóbbi írások
Kulcsszavak
Csizmadia Dóra Dalma pszichológus

Csizmadia Dóra Dalma

diplomás pszichológus
+36.20.394.2020
info@csizmadiadora.hu







Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Nem fogadom el
Rendben
Beállításait mentettük