Gyűjtőszenvedély

2014. Apr. 9.
Sokan hódolnak a gyűjtőszenvedélynek. Mi áll ennek a hátterében? Mi a gyűjtés szépsége, mi lehet a veszélye?

A gyűjtők kötődnek a tárgyaikhoz, és a gyűjtésre a birtoklási vágy sarkallja őket. Ez a tevékenység elégedettséggel, büszkeséggel töltheti el a személyt, biztonságérzetet adhat. A gyűjtés lehet mindössze hobby formájában is örömforrás, és lehet életforma is. Ha valaki szegénységben nő föl, akkor kialakulhat egy olyan érzés, hogy "nem dobunk ki semmit", hogy ha valamikor szükség lenne az adott tárgyra, akkor ne kelljen újat venni.
Különbséget kell tennünk aközött, hogy valaki elfogadja a kapott tárgyakat, és megtartja őket, vagy ő maga keresi, felkutatja és gyűjti őket.
A tárgyakhoz kötődhetnek élmények, amelyek akár felnőttkorban is felidézhetik a gyermekkort, illetve segíthetnek trauma feldolgozásában, illetve kompenzációt, pótlást is jelenthetnek korábbi hiányért, veszteségért.
A különleges tárgyak gyűjtése során különlegesnek érezzük magunkat, általában szerepet játszik a versenyszellem, rivalizálás, és fontossá válik az elismerés, amelyet a környezettől kapunk.
Gyermekeknél megfigyelhetjük, hogy az extrovertáltabbak általában a társas tevékenységekben vesznek részt, együtt játszanak, míg az introvertáltabbak féltő gonddal gyűjtenek valamit.

Függés alakulhat ki, ha a mindennapokban fontosabbá válnak a tárgyak, mint a szeretteink, az emberi kapcsolatok, a minket körülvevő világ, a realitás.
Lehetséges, hogy a függő elviselhetetlenül stresszesnek, kiszámíthatatlannak érzi az életét, és a tárgyakkal való törődésbe menekül.
Előfordulhat, hogy a kiüresedett, kevésbé tartalmas, bizonytalan, vagy nehezen kezelhető emberi kapcsolatra, vagy kapcsolatokra fordítandó figyelmet a tárgyak kapják, hiszen a velük való foglalkozás zökkenőmentes, kiszámítható, biztonságos, nem tartogat kellemetlen meglepetéseket, bizonytalanságot, csalódást. Mindemellett azonban a tárgyak nem tudják viszonozni az emberi érzéseket, ezek valódi mélységükben nem élhetőek át ilyen módon.
A függés már akadályozza a mindennapi tevékenységeket, az  életvitelt, túlzott és meggondolatlan költekezésbe fordulhat át, ha a személy nem képes kordában tartani a gyűjtési vágyát, ez a lelki egyensúlyának rovására megy, esetleg lopásra is csábíthatja a gyűjtőt, ha nem tud felülkerekedni rajta.
Előfordul, hogy már nem maga a gyűjtés, a folyamat ad örömöt, és a tárgy megszerzése után mintegy kipipáljuk, mint egy feladatot: "ez is megvan", és máris sóvárgunk egy következő után. Ekkor már függőségről beszélünk.

A témához kapcsolódó interjúkat itt és itt nézheti meg.
 


írta: Csizmadia Dóra

 Vissza az írásokhoz

Legutóbbi írások
Kulcsszavak
Csizmadia Dóra Dalma pszichológus

Csizmadia Dóra Dalma

diplomás pszichológus
+36.20.394.2020
info@csizmadiadora.hu







Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Nem fogadom el
Rendben
Beállításait mentettük