Csizmadia Dóra Dalma

Honnan ered az elnevezés?

Pán isten nevéből származik, aki a pásztorok isteneként rémisztő hangokat hallatva ijesztgette az egyedül utazókat, de alapvetően jóindulatú volt.

Adatok

Akár minden 10. személy átélhetett már pánikrohamot. 2-3-szor több nőt érint, mint férfit, és leggyakrabban 25 éves kor körül kezdődik.

Mi ez?

A pánik túlzott stresszreakció, téves riasztás, riadókészültség, ismétlődő szorongásos rohamok. A stressz ösztönös "üss vagy fuss" reakciót vált ki. A személy törekedne arra, hogy biztonságban érezhesse magát, de ez nem sikerül úgy, ahogy szeretné.

Lehetséges előzmények

Összefügghet megfelelési kényszerrel, a negatív érzelmek elfojtásával, elfojtott haraggal. A személy nem akar bajt okozni, terhére lenni másoknak, terhelni másokat, megbántani bárkit. Lehetett olyan időszak, amikor szeparálódott, elveszített fontos személyt, iskolafóbia 20-50%-ban, és traumatikus esemény, érzelmi megpróbáltatás, illetve fizikai túlterhelődés is gyakran szerepel az előtörténetben. Lehetséges genetikai hajlam a szorongásra, illetve a szerotonerg rendszerrel. Aki először pánikol, gyakran megijed attól, hogy a teste cserben hagyja. Felmerül a kérdés, hogy a családban volt-e pánikbeteg? Előfordult-e veszteség, gyász, tartós stressz? Fel kell mérni, hogy függőség illetve öngyilkossági gondolatok, szándék felmerül-e. A stressz az élet bármely területéről átvetülhet egy másik terepre.

Tünetek

A teljesség igénye nélkül: "Meghalok" érzés, szívrohamszerű állapot, mellkasnyomás, izzadás, légszomj, fojtogató fulladásérzés, felgyorsult szívverés, kellemetlen érzés/fájdalom a mellkasban, szédülés ájulásérzés. Félelem a kontrollvesztéstől, tehetetlenség, szégyen bűntudat, halálfélelem. Hajlamos lehet felületes mellkasi légzésre, amelyből kialakulhat hiperventilláció. A páciens elkezdi figyelni a testi tüneteit, és katasztrofálissá minősíti őket, ettől aztán még jobban figyeli őket, és még veszélyesebbnek éli meg az állapotát. Így már előre szorong attól, hogy mikor következik be pánikroham. Gyakran az első tünet megjelenését követő 10 perc környékén alakul ki a pánikroham, amely kb. 20-60 perc alatt spontán oldódik.

Tévhitek

Hiszti, gyengeség, őrült, szimulál, sajnáltatja magát, figyelemfelkeltés céljából csinálja, manipulál, szánalmas, a saját hibája, szándékos. Az is tévhit, hogy ritka lenne a pánikroham.

Megelőzés

Teljesség igénye nélkül: negatív gondolkodás átdolgozása, katasztrofizálás stop, énkép pozitívabbá tétele, negatív előfeltételezések felszámolása. Reménytelenség /"úgysem lesz jobb"/ oldása, elhinni, hogy szerethető, mozgás rendszeresen, elegendő alvás, vízivás, alkotó folyamatok, művészetek, naplózás /kiváltó helyzet, tünetek, gondolatok, érzelmek/, beszélgetés, relaxációs technikák, pl. autogen tréning elsajátítható, és használható egyedül is, imaginációs technikák. A legelső tünet észlelését követően rögtön stresszoldó technikák bevetése. A biztonságosságra törekvés, és a gondoskodás élménye sokat javít a helyzeten.

Teendők akkor és ott

Jó, ha tudatosítjuk, amit roham esetén már tapasztaltunk is, spontán elmúlik. A stressznél az első fontos kérdés, miután beazonosítottuk a forrást, hogy megoldható-e a helyzet, vagy nem. Ha igen, akkor lényeges lépés lehet kísérletet tennünk a megoldásra, ezzel a tehetetlenség érzetéből is kiszabadítjuk magunkat. Nemet mondás, gondolatstop technika, szavak visszafelé mondása/olvasása, környezetben a színek felsorolása, figyelemelterelés, segítségkérés, llégzéskontroll: hasi légzés /orron be, szájon ki, számolással, kilégzés hosszabb/, beszélj magadhoz bíztatóan, bátorító hangnemben, progresszív relaxáció, amely során végigfeszítjük már feszült izmainkat maximum erővel, és így a paraszimpatikus idegrendszer kilazít. Mondjuk ki az érzéseinket, gondolatainkat, kéréseinket én-közlések formájában, amelyekkel nem a másikat minősítjük, hanem magunkról beszélünk erőszakmentesen, a kapcsolatot óvva.