Kamaszkor

2015. Feb. 10.
Vekerdy Tanár úr szavaival élve, ki lehetne tenni a kamaszokra egy táblát, amelyen a következő felirat szerepel: "Felújítás alatt".
Ebben az időszakban elképesztő változások mennek végbe az agyi és testi folyamatok tekintetében is, de a viselkedés területén és az érzelmi életben is.
A kamaszkor funkciója és lényege, az Erikson-i serdülőkori szakasz természetes krízise, hogy a felnőtté váláshoz szükséges identitást kialakítsa magában a fiatal, megtalálja saját magát, hitét, a helyét a világban, kialakítsa magában mindazt, ami gyermekből felnőtté tesz egy embert. Ez csak úgy jöhet létre, ha eltávolodik az addigi értékektől, megkérdőjelezi őket, ezáltal a szülőt is. Gyakran a távolítást csak veszekedések által tudja fenntartani a tinédzser, a szabályok és értékek megtagadásából azonban a szülő a saját személyének elutasítását érzi, nem érti, hogy mi lett az addig kedves, engedelmes gyermekéből, akiért oly sokat tett.
Gyermekkorban a szülői minta megkérdőjelezhetetlen, főként ha szeretetteljes, meleg légkör jellemzi a családot, a szeretet még vonzóbbá teszi a szülő által képviselt és kínált értékeket. Érzelmileg tehát el kell szakadni a szülőtől ahhoz, hogy a tinédzser újra írhassa a saját értékeit, azokat magának választhassa meg.
 
Érzelmek, szerelem
A tinédzser lelkében valódi érzelmi viharok dúlnak. Ha a külvilág bagatellizálja az érzéseit, arra figyelmezteti, hogy sok minden áll még előtte, és ez majd elmúlik, az ellenségességet, dacot, lázadást vált ki, a kamasz úgy érzi, hogy elutasítják őt, számára minden korábbinál valódibbak, intenzívebbek a  kamaszkori érzelmek, és úgy is érezheti, hogy örökre szólnak.
Az érzelmek dinamikájára szülőként kevésbé lehetünk hatással, az indulatok csitítását megértéssel, elfogadással érhetjük el leginkább, a kamaszkori szerelmeket pedig a megfelelő keretek felállítása mellett /pl.hova mehet a kamasz, hányra érjen haza, együtt aludhat-e a barátjával/barátnőjével/ tiszteletben kell tartanunk.


Kortársak
A kamasz úgy érzi, hogy ő már nem gyerek többé, és ezt alátámasztják a testi változások, a nővé, férfivá érés. A kamaszkor előtti években a teljesítmény a leghangsúlyosabb, és a két nem eltávolodik egymástól,nem érintkeznek, nem beszélnek egymással, csak ha feltétlenül szükséges. A serdülők újra elkezdenek kommunikálni az ellenkező nem képviselőivel is, saját nemükkel bizalmasabb, mélyebb kapcsolatokat alakítanak ki, és figyelik egymást, hogy ki hol tart a változásban. A kortárs csoporthoz tartozás fontosabbá válik a szülő - gyerek kapcsolatnál, a kortársak válnak referenciacsoporttá, hozzájuk hasonlítja magát a fiatal, őket követi, az ő mintájuk válik mérvadóvá.
A bontakozó szexualitás erős motorja lehet a kortárs kapcsolatoknak. Felértékelődik, hogy mennyire figyelnek az iskolában és társasági programokon a kamaszra, a bandák összetartása erős ellenpólust képvisel a szülővel folytatott viták mellett, a serdülők még több, és még több időt szeretnének együtt tölteni a barátaikkal.



TV, internet
Elképesztően sok időt töltenek a családok a TV és internet előtt, naponta több órát, míg a valódi beszélgetés csak pár percig tart. Fontos lenne, hogy TV és internet nélkül több időt töltsünk, mint előttük ülve!
A személyes találkozást egyre inkább pótolja az internetes kapcsolattartás, amely a megváltozott, X és Y generációk sajátja /bővebben Tari Annamária könyveiben olvashat a témáról/, a chatelés és Facebook kommentek izgalommal töltik el a tinédzsert, és a fő kérdések egyike lesz, hogy "mit szólnak hozzám?" Ez pedig azt a törekvést hozza, hogy minél jobb színben tűnhessen fel a kortársai előtt, rendkívül felértékelődnek a pozitív visszajelzések, ez az életkorhoz képest korai illetve erősebb sminkelést, tükör előtt töltött hosszú időt, és gondosan megválogatott öltözéket jelent, és akár táplálkozási zavarokat is hozhat.
 
Táplálkozási zavarok
A nemi érés és hirtelen növekedés miatt megváltozik a testkép, gyakran elégedetlenek magukkal a tinédzserek, és a serdülők csaknem fele ezért elkezd fogyókúrázni. Ha testképzavar áll fenn, vagyis a kamasz nem reálisan látja magát, pl. kövérnek látja a testét, pedig valójában nem túlsúlyos, akkor az akár önsanyargatáshoz is vezethet: koplaláshoz, ha anorexiáról van szó, itt súlyos esetben akár kórházba is kerülhet a kamasz, és infúzióra kell kötni az alultápláltság miatt.
Bulímia esetében falási rohamok jellemzik az étkezési szokásokat, főként este, és a hűtő kifosztásában nyilvánul meg a nagyobb mennyiségek elfogyasztása, amelyet bűntudat, és a lelkiismeretfurdalás miatt önhánytatás követ. Ennek következménye a nyelőcső felmaródása, a fogak gyors romlása a gyomorsav miatt, amely a későbbi évek során is nagy mértékű folyamatos fájdalmat és költséges fogászati beavatkozásokat jelenthet.
A táplálkozási zavarok hátterében az testképzavar mellett az önszeretet hiánya állhat, a fiatal tökéletességet vár el magától a külső tekintetében, nagy a környezet felelőssége abban, hogy észreveszi-e, hogy valamilyen zavar áll fenn. A kamaszkorban szinte minden szülő zavart érez, de ez bizonyos mértékig átmeneti és normális, a táplálkozási zavarok viszont túlmennek ezen a határon.

Felvilágosítás és nélkülözhetetlen információk
Már a korábbra tolódott kiskamaszkor előtt feltétlenül szükséges lenne a felvilágosítás, amelyet azonban sok szülő szemérmességre hivatkozva nem tesz meg, jelentőségét nem látja, és az iskolában is hiányos, gyakran nem terjed ki elegendő ismeretre, részletes tudásra a felvilágosító előadás.
A dohányzással, alkohollal, droggal kapcsolatban is tájékozottnak kell lenniük a fiataloknak, tudni a függés természetéről, arról, hogy miért alakulhat ki, hogyan pótolható másként az öröm, miben élhet át hasonló de ártalmatlan érzést. A szexualitásról részletekbe menően kell beszélni, mert a hiányos ismeretek irracionális félelmekhez, traumákhoz, és nem kívánt terhességhez is vezethetnek.


Kockázatvállalás
Főként társas nyomás hatására kockázatvállalóbbak a kamaszok, ez ittas illetve gyors autóvezetést, kisebb bűncselekményeket, meggondolatlan és később megbánt szexuális alkalmakat, nemi betegségeket, nem kívánt terhességet és mértéktelen alkoholfogyasztást, szerhasználatot, az öngyilkosság fontolgatását is jelentheti.
Öngyilkossági késztetés esetén nincs garancia arra, hogy a kamasz nem teszi meg, ezért minden esetben komolyan kell vennünk, akkor is, ha figyelemfelkeltést vélünk felfedezni a viselkedésében. Az öngyilkosság előtt "cry for help", azaz segélykiáltás, segítségkérés tapasztalható, amely azt jelenti, hogy az illető nem tud megbirkózni a nehézségekkel, ilyenkor a leginkább vízválasztó a környezet reakciója, segítőkészsége, támogatása.

Vagdosás azaz falcolás
Aki megvágja a kezét vagy lábát, gyakran a feszültségoldás miatt teszi. Nem feltétlenül jelent öngyilkossági szándékot.
A falcolásról bővebben ide kattintva olvashat.

Fiatalkori bűnözés
A bűnözéssel kapcsolatban érdemes tudnunk, hogy a társadalmi helyzet nem meghatározó, az izgalomkeresés és társas nyomás hangsúlyosabb. Ha a kamaszt hidegség, ridegség, a külvilággal szembeni ellenségesség, illetve alacsony motivációs szint jellemzi, akkor valószínűbb bűncselekmény elkövetése.

Mit tehet a szülő?
Gyakran apróságokon vitázunk, például az ízlést érintő kérdéseken, de sokszor merül fel valódi komoly probléma is, amikor a szülő nem érti, hogy miért a kortársait követi a gyermeke, elhangzik a kérdés "ha ő azt mondja, hogy ugorj kútba, beleugrasz?"A valódi kérdés azonban az, hogy ki irányít, sokszor ez a kérdés húzódik meg a viták hátterében.
A kamasz számára a korábbinál mélyebb barátságok biztonságot adnak, megteremtik az önmegvalósítás lehetőségét, amelyet új terepen élhet meg, és a bizalom kulcsfontosságúvá válik.
Az otthoni szeretetteljes, meleg érzelmi légkör, és a kamasz változásaihoz való rugalmas, elfogadó viszonyulás mellett a kereteket fontos felállítani, és bár maguk a keretek lehetnek lazábbak a gyermekkoriakhoz képest, a korábbi évekhez hasonlóan határozottan, következetesen, de nem kényszerítve vagy fenyegetve érdemes betartatni őket, a viselkedési szabályok legyenek egyértelműek. Ha a szülő megmagyarázza a döntése okait és párbeszédet tesz lehetővé a vitás kérdésekről, az a kamasz számára annak a megnyugtató jele, hogy partnerként kezelik.
A szülőnek fontos tudnia, hogy hol tartózkodik a gyermeke, de érdemes nem túlzásba vinni a féltést, egyrészt azért, hogy ne adja át a félelmeit a kamasznak, másrészt hogy ne idézzen elő hazudozást.
Jobban teljesítenek, és kevésbé vesznek részt antiszociális tevékenységekben azok a serdülők, akiknél a keretek, elvárások stabilak az otthoni környezetben, és ezeket a szülők magabiztosan és következetesen képviselik.
A szülő rendkívül fontos feladata információkat, mintát és segítséget adni a társas helyzetek kezeléséhez, és társas készségek fejlesztéséhez, hiszen a kamasz számára sikerélményt ad, ha a társaságban megfelelően tudja kezelni a kialakult helyzeteket, konfliktusokat, ha képes az önérvényesítésre, tud ismerkedni, barátokat, kapcsolatokat szerezni és megtartani. Ez a tudás az élete során elkíséri, és biztonságot, önbizalmat ad neki.


Fontos tudnunk, hogy a kamaszkor üzenete nem az, hogy a szülő valamit elrontott, hibázott. Hasonlóan a dackorszakhoz, engedni kell a tinédzsert, hogy ráébredjen a saját erejére, megerősödjön és magára találjon, ehhez biztosítva a szeretetet, beszélgetések lehetőségét, megfelelő információkat, amelyekkel felnőttként már tisztában kell lennie, és a megfelelő kereteket, amelyek a korábbiakhoz képest lazábbá válhatnak, de be kell tartani őket, hiszen a kamasz életének további részeiben is lesznek keretek, elvárások, amelyeknek meg kell felelni, ezekhez először a családban tanul meg alkalmazkodni.
Ha a szülő érdeklődik iránta, kérdez tőle, de nem faggatózik, akkor a törődést érzi a kamasz, és jól esik neki, hogy figyelmet kap. Lehet, hogy nem szeretné beavatni a szülőt az életébe, de ha a lehetőségét mindig fenn tartja annak az anya és apa, hogy ott vannak neki, bízhat bennük és számíthat rájuk, akkor egyszer-egyszer váratlanul a szülő mellé kucorodik a kanapéra, és mesél magáról, és ha baj éri, akkor is neki szól.
A kamasz évek viharai után pedig egy új rend alakul ki, amelyben kiegyensúlyozott kapcsolatba kerülhet a fiatal felnőtt és a szülő, leggyakrabban megszilárdítva a korábban átvett és újraértelmezett értékeket.

A témában készült interjút ide kattintva megnézheti.

írta: Csizmadia Dóra

 Vissza az írásokhoz

Legutóbbi írások
Kulcsszavak
Csizmadia Dóra Dalma pszichológus

Csizmadia Dóra Dalma

diplomás pszichológus
klinikai szakpszichológus-jelölt
+36.20.394.2020
info@csizmadiadora.hu







Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Nem fogadom el
Rendben
Beállításait mentettük